Moszkva szerint Kijev többé nem tekinti érvényesnek a minszki megállapodásokat, amelyeket a szakadár köztársaságok orosz elismeréséig az ukrajnai rendezés alapjának tekintettek – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Szolovjov.Live YouTube-csatornán nyilatkozva
Ukrajna megszakíthatja a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy keddi tájékoztatón a Reuters beszámolója szerint.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden megkérdőjelezte, hogy Ukrajnának joga van a szuverenitásához, mivel szerinte a kijevi kormány nem képviseli az ország alkotórészeit – írja a Reuters.
Hosszú hetek után nincs több kérdés Putyin szándékát illetően: az orosz elnök tegnap elismerte a szakadár kelet-ukrán területek függetlenségét, és még meg sem száradt a tinta a papíron, az orosz erők már felvonultak Donyeckben. A háború szinte elkerülhetetlen, és az orosz agressziót látva okkal ébred félelem a magyarokban, lengyelekben, románokban. A részvénypiacok zuhannak, a rövid lejáratú orosz kötvényekből és a rubelből menekülnek a befektetők. A nyugati vezetők harcias retorikájukban az orosz gazdaság tönkretételét ígérik. Valóban, ha vetünk egy pillantást a gazdasági mutatókra, azt látjuk, hogy a fejletlen orosz gazdasági törpe áll szemben a fejlett nyugati óriással. Miért nem félt Putyin mégis megindítani az inváziót? A válasz az, hogy az orosz elnök szándékainak ismeretében - hangozzék ez bármennyire furán - úgy tűnik, racionális döntést hozott.
Dél-Korea, Japán, Ausztrália, Kanada, India, Törökország, Észtország, Lettország és Litvánia is az elsők között tiltakozott az ellen, hogy Oroszország úgy döntött: elismeri a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaságot” és „Luhanszki Népköztársaságot”.
Csehország a szabad és független Ukrajna mellett áll, saját történelméből emlékszik hasonló lépésekre, amelyek soha nem vezettek békéhez – reagált Petr Fiala cseh kormányfő keddre virradóra közleményében a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerésére. (Frissítve Milos Zeman cseh államfő nyilatkozatával.)
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) hétfői rendkívüli ülésén a tagállamok többsége elítélte, hogy Oroszország elismeri a kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok függetlenségét, valamint Vlagyimir Putyin elnök parancsát is a csapatok odavezénylésére. Moszkva ugyanakkor közölte, hogy továbbra is nyitott a diplomáciára.
Tegnap elismerte Vlagyimir Putyin a kelet-ukrajnai szakadár területek szuverenitását és „békefenntartókat” küldött a régióba. Előtte viszont egy kifejezetten háborús hangvételű beszédet tartott, melyben több utalást is tett arra, hogy nem biztos, hogy megáll az orosz haderő a szakadár területek határán, hanem Ukrajna teljes bekebelezését tervezi. Nézzünk meg hármat Putyin legsúlyosabb kijelentései közül.
A jelenlegi ukrajnai konfliktus kapcsán rendre előkerül Grúzia (Georgia) példája. Mindkét ország a Szovjetunió szétesésével nyerte el függetlenségét, és az 1990-es évek Moszkva-barátabb irányvonala után mindketten egyre távolabb kerültek Oroszországtól, és egyre jobban törekedtek a nyugati integrációra. A két színes forradalom – a 2003-as grúz rózsás és a 2004-es ukrán narancsos forradalom – vészjelzést adott le Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, és azóta dolgozik azon, hogy megakassza a két ország NATO-hoz való közeledését, ha már az orosz érdekszférába nem is tudja visszaterelni őket. Grúzia két szakadár régiója – Dél-Oszétia és Abházia – miatt ötnapos háborút viselt Oroszországgal, amely számára totális vereséggel zárult, a két terület kikiáltotta függetlenségét, amit Moszkva elismert. Grúzia továbbra is törekszik a NATO-csatlakozásra, ami viszont Ukrajnáéhoz hasonlóan vörös vonal lenne Oroszország számára. Dél-Oszétia és Abházia példája mostanában egyre többször került elő a két kelet-ukrajnai szakadár terület, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság kapcsán: ahogy a grúziai, úgy az ukrajnai szakadár területeket is független országként ismerte el Moszkva.
Az ukrán-orosz helyzet élesedése apropóján komoly esést láthatunk a világ tőzsdéin, széles körben elromlott a hangulat a piacokon. Azt azonban nem lehet mondani, hogy mindent adnának a befektetők, például több nyersanyag világpiaci ára is emelkedik. Úgy tűnik, hogy sok idő után ismét felvette a menekülőeszköz szerepét az arany és az ezüst, de a keleti konfliktus elfajulásának köszönhetően 100 dollár körüli szintre ugrott az olaj ára is, míg egy nemrég meghozott orosz exporttilalom apropóján a szántóföldi növények ára is komoly emelkedésen van túl.
Ugyan a legtöbb tőkepiaci eszköz árfolyama esik az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódásával párhuzamosan, néhány klasszikus menekülőtermék úgy látszik, hogy népszerűségre tett szerint az elmúlt napokban.
Izrael átköltözteti nagykövetségét Kijevből, Ukrajna fővárosából a nyugat-ukrajnai Lvivbe (Lemberg) – jelentette be a Twitteren Jaír Lapíd izraeli külügyminiszter.
Tegnap elismerte a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét Vlagyimir Putyin orosz elnök. Rövidesen ezután katonákat küldött a térségbe „békemisszióra,” az orosz haderő átlépte az ukrán határt, de egyelőre nem támadták még meg az ukrán kormányerők által ellenőrzött területeket. Oroszország súlyos szankciókra számíthat Nyugatról, de a nyílt orosz-ukrán háború még mindig nem biztos, csupán nagyon valószínű. Itt van az 5 legfontosabb tudnivaló a tegnapi Putyin-bejelentésről és ennek következményeiről.
Vang Ji kínai külügyminiszter önmérsékletre szólított fel minden érintett felet Ukrajna kapcsán, amikor kedden telefonon egyeztetett Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn elismerte a kelet-ukrajnai szakadár területek önállóságát, ezzel pedig egykettőre háborús ok kerekedhet Ukrajna és Oroszország között. Az orosz elnök "Békefenntartó missziót" is hirdetett a szakadár területekre, amelyre hivatkozva orosz katonák hatoltak be Ukrajnába. A döntést sorra ítélték el a nyugati országok vezetői, Joe Biden amerikai elnök alá is írta az első szankciós rendeletet. Vlagyimir Putyin döntése nyomán azonnal kezdeményezték az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását, amelynek soros elnöki tisztét pont Oroszország tölti be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd hajnalban már videózenetben nyugtatta az ukrán népet, miközben arról is beszélt, hogy Ukrajna nem adja fel területeit.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddre virradóan videóüzenetben fordult az ukránokhoz, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a Donyec-medencei szakadár "népköztársaságok" Ukrajnától való függetlenségének elismerését, és kijelentette, hogy most "nincs ok a kaotikus cselekvésre, az álmatlan éjszakára".
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország azt kérte, hogy (amerikai idő szerint) még hétfőn üljön össze az ENSZ Biztonsági Tanácsa Ukrajna ügye miatt - tudta meg diplomata forrásokból a Reuters hírügynökség.
Az orosz elnök bejelentése, melyben elismerte a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét, nyomot hagyott az orosz rubel piacán is. Egyúttal ugrottak az orosz kötvényhozamok és az ország csődkockázata is.
A Biden-kormány azonnali szankciókat foganatosít az Oroszország által frissen elismert szakadár népköztársaságok ellen, később pedig orosz entitásokkal szembeni szankciókról is döntenek majd - olvasható a Fehér Ház friss közleményében. Még hétfőn alá is írta Joe Biden az erről szóló rendeletet.